Miért van az emberek hormonális rendszere veszélyben?

A természetben felhalmozódó vegyi anyagok, elsősorban rovarirtók hatására már bizonyítottan kipusztulnak egyes állatok (például madarak), ami szinte helyrehozhatatlan kárt okoz az állatvilágban és ez arra késztette az illetékes szerveket, hogy betiltsanak bizonyos vegyszereket. Emellett már korábban ismertté vált, hogy szteroidhormonokkal az ember által fogyasztott tenyészállatok súlya növelhető, miközben reproduktív azaz szaporodási funkcióik károsodnak. Ezekkel a tényekkel már a múlt század közepén tisztában voltak és kutatások támasztották alá.

A természetben felhalmozódó vegyi anyagok, elsősorban rovarirtók hatására már bizonyítottan kipusztulnak egyes állatok (például madarak), ami szinte helyrehozhatatlan kárt okoz az állatvilágban és ez arra késztette az illetékes szerveket, hogy betiltsanak bizonyos vegyszereket. Emellett már korábban ismertté vált, hogy szteroidhormonokkal az ember által fogyasztott tenyészállatok súlya növelhető, miközben reproduktív azaz szaporodási funkcióik károsodnak. Ezekkel a tényekkel már a múlt század közepén tisztában voltak és kutatások támasztották alá.

Ugyancsak ekkor már kialakult, illetve kipróbálásra került a fogamzás gátlása szteroidok által, aminek köszönhetően 15-20 évvel a kezelések után bizonyítottan egyéb kóros nemi elváltozások jelentek meg fiúkban és lányokban egyaránt. 

„A természetes vizekben felhalmozódó, emberi vizelettel kiválasztott vagy agrotechnikailag alkalmazott szteroidok súlyos elváltozásokat hoztak létre a vízi élőlények reproduktív vagy pajzsmirigy által befolyásolt rendszerében. Mindez – tehát az emberi szervezetben és az ember környezetében fellépő zavar – felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezetbe bevitt vagy a környezetből természetes úton bejutó hormonszerű molekulák kapcsolódni tudnak hormonreceptorokkal, ezáltal befolyásolják a szervezetek életfolyamatait. A múlt század 90-es éveiben kezdték szisztematikusan vizsgálni a legkülönbözőbb környezetszennyezők egészségügyi hatásait, azaz az általános toxikológiai vizsgálatok mellett kiemelten tanulmányozták az endokrin-toxikológiai hatásokat. A jelen század elején ismerték fel, hogy globális problémáról van szó, amely ellen hatékony eszközökkel kell harcolni. Ekkorra már az orvosi megfigyelések tömege állt rendelkezésre ezen környezetszennyezők egészségkárosító hatásáról, és az „endokrin diszruptor”- továbbiakban ED- elnevezés is polgárjogot nyert. „….”Az utóbbi évtizedekben több mint 100 000 új vegyi anyag került bevezetésre az emberi környezetben és felhasználásban, amelyek jelentékeny része endokrin diszruptorként van nyilvántartva, illetve vár nyilvántartásra.” - idézet dr. Csaba György A hormonális rendszer válsága: az endokrin diszruptorok egészségügyi hatása című tanulmányából.

Az ED-k több ponton is támadják a reprodukciós rendszert, a pajzsmirigyet, az immunrendszert és befolyásolják az agy fejlődését, működését. A szaporodásunkat biztosító szerveinket befolyásoló ED-k lehetnek ösztrogén vagy (anti)androgén hatásúak. Előbbiek kiemelkedő (leginkább tanulmányozott) képviselője a műanyagiparban rendszeresen felhasznált bisphenol A, azaz a manapság oly sokat említett BPA. Az egereken végzett kísérletek eredményei azt bizonyították, hogy a BPA hatására az utódok prosztatája 30%-kal nőtt nagyobbra, miközben a spermiumszám jelentősen csökkent. Emberben a krónikus BPA-hatás (az átlagpopuláció 93%-ában találtak BPA-t a vizeletben) előrehozta a pubertást és növelte az emlőrák gyakoriságot. Az állatokon végzett BPA kezelések emellett azt is igazolták, hogy hatásukra megváltozott mind az anya mind az utódok magatartása. Mindez ember esetében is igaznak látszik, mert szignifikáns összefüggést találtak a vizelet BPA-szintje és számos magatartási eltérés (szorongás, antiszociális magatartás, oppozíciós zavarok, agresszivitás, figyelemhiány, hiperaktivitás) között, illetve a magas BPA szint serdülőkorban hasonló hatásokat vált ki.

A tanulmányt készítő által levont következtetés nagyon elgondolkodtató: „Az emberiség jelenleg klímaváltozás hatásaitól retteg és nem is indokolatlanul. Erről az emberek szinte mindegyike tud. A politikusok is beszélnek róla és próbálnak tenni ellene. Emellett azonban egyéb globális változások is fenyegetik az emberiséget. Ezek egyike, de lehet, hogy a legfontosabb, az egyre inkább mesterségessé váló környezet visszahatása az emberi szervezetre, ezen belül az endokrin diszruptorok hatása, aminek következtében egyáltalán nem biztos, hogy a klímaváltozás a jelenlegi  -de máris változó – fiziológiai paraméterekkel rendelkező emberiséget fogja sújtani.”

Az utódaikban, a jövő generációjában kialakítandó tudatos egészséges, környezet és emberbarát viselkedés a mi szülői generációnk feladata. Nekünk kell példával elöljárni a mindennapokban, nekünk kell megtanítani őket arra is többek között, hogy azok a gyorsan felszívódó szénhidrátok, amik a jól működő marketinggépezeteknek köszönhetően oly hívogatóan néznek le ránk a szupermarketek polcairól, vagy  azon félkész termékek óriási választéka, melyek a könnyed élet felé irányítgatnak minket, azonban jelentős mértékben tartalmaznak mesterséges élelmiszert, hosszú távon jövendőbeli gátjai lehetnek a valós boldogságnak. A jóléti társadalmat körülvevő életkondíciók olyan rohamosan változnak és teszik látszólagosan könnyebbé az életünket, hogy könnyebb nem informálódni, utána olvasni az itt említett dolgoknak. Azonban minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének és ennek alapvető része, hogy neki is megadathasson a gyermekáldás, ehhez viszont nem dughatjuk a fejünket a homokba, tisztában kell lennünk a szaporító rendszerünkre káros hatást gyakorló anyagok sokaságával és el kell kezdenünk tudatosan használni illetve fogyasztani/nem fogyasztani őket!